Észak-Dalmácia
Az európai Földközi térség legsűrűbb szigetcsoportja, a 140 sziget elbűvölő labirintusa.
A szigetek nagyobb hányada, 110 sziget és az őket körülölelő tenger tartozik a nemzeti parkhoz, amely a zadari
szárazföldhöz vezető tengeri előcsarnok. Zadart az ókorban alapították, a háromezer éves város így már magában is
figyelemreméltó kulturális esemény. A római korból származó emlékekhez számos egyházi építmény társul, mint például
a IX.sz-i Szent Donát-templom, a kora keresztény bazilika helyén emelt Szent-Anasztázia Katedrális, az
Egyháztörténeti és Régészeti Múzeumnak otthont adó Szent Mária-templom, a Dalmácia legrégebbi gótikus épületeként
is számon tartott Szent Ferenc-templom, a névadó szent maradványait őrző kevésbé értékes történelmi örökséggel
büszkélkedhet a közeli Nin városka. Az ókorban Nin volt az illír Liburnia központja, majd a horvát királyság első
püspöki városa lett. Ebből az időből származik a Szent Kereszt-templom, amelyen egy felirat erejéig Viseslav herceget
is megemlítik. A zadari hátországban fekvő Knin szintén a horvát történelmi városok egyike, itt található Dalmácia
legnagyobb erődje.
A történelmi helyszíneken felül a vidék lenyűgöző természeti csodákat is rejteget, mint például a
Paklenica Nemzeti Park, a természetet kedvelő sportolók célpontja. Főként egyedülálló szorosai
(Velia és Mala Paklenica) miatt különbözik a többi nemzeti parktól.A Paklenica igazi kihívást jelent a hegymászóknak,
emellett a természet szerelmeseinek és kirándulók kedvelt úti célja. És miért is ne próbálnánk ki a raftingot,
a kajak-kenuzást a Zrmanja- és a Krupa-folyók egyikén, vagy tennénk egy kirándulást a védett madárrezervátumként
számon tartott Vrana-tóhoz?
Aki pedig a szárazföldről ismét a tenger és a zadari szigetvilág felé veszi az irányt, nem indul rossz irányba,
hiszen eljuthat Pag szigetre, amely annyi mindenről híres: itt bányásszák a tengeri sót és itt verik a legendás
pági csipkét. Az itt készített juhsajt és olívaolaj is messzeföldön híres. Továbbhaladva a következő, hamisítatlan
mediterrán pihenést biztosító szigeteket érinthetjük: Ugljan, Pasman, Silba, Olib, Iz, Premuda, Molat, Dugi otok.
Az utazókat elbűvölő tenger alatti világ, titkos öblök, olajfaligetek, konobák, halászünnepségek, szamarak,
levendula, kerékpárutak, és megannyi érdekesség várja.
Hát a Kornati? A Mediterráneum legtagoltabb szigetcsoportja által alkotott nemzeti park a tenger és a kő elragadó
összjátéka. Vajon a természet alkotóelemeinek játékosságában létezett-e valamiféle szabály? Ha volt is, a Teremtő
bizonyára nem szándékozott felállítani semmilyen korlátokat. És megint csak igaza volt... Hogyan is állhatnánk ellen
egy olyan vidék csábításának, melynek szívében megtalálható építészeti kincsről így nyilatkozott az UNESCO:
Igen, ennek a kincsnek a Világörökség listáján a helye! Sőt mi több, elbűvölő természeti gazdagságát további két
nemzeti park is tetézi.
Akik a Prukljanski-tavon, majd az azt követő mély tengeri szurdokon keresztül közelítik meg a szárazföldet,
egy újabb nagy kaland részesei lehetnek, melyet úgy hívnak, hogy Krka Nemzeti Park. A Krka folyó Horvátország
egyik legelbűvölőbb folyója. A kanyonon a folyó hét külön zuhatagban zúdul alá, melyek közül az utolsó a Skradinski buk.
A folyó nagyobb része tavak sokaságát alkotja. Így például az a Skradinski buk és a Roski slap között elterülő 13 km
hosszú tó, melynek közepén Visovac szigete található a ferences-rendi kolostorával. Végezetül pedig megkóstolhatnak
valami peka alatt főtt finomságot...
A különböző stílusirányzatok Sibenik legfontosabb építményén - a XV.sz-ban épült, az UNESCO Világörökség listájára
2001-ben felkerült - Szent Jakab katedrálison is szembeötlők. Az építészeti remeket és a Krka folyó előtti
tengerszakaszt a Szent Miklós erődből védelmezték.
Az elbűvölő városkák (Vodice, Pirovac, Tisno, Murter, Tribunj, Jezera) további partmenti
és szigeti települések, valamint több mint 350 kisebb sziget és szirtfok igézi meg az utazót. Aprókavicsos partjaikkal,
fenyveseikkel, szőlőültetvényeikkel, olajfaligeteikkel, a klapák nótázásával, halászünnepeikkel, szamárversenyeikkel,
a babic borral, a krapanji szivacsokkal...
|
|
|
|
|