| |
Csehország
hivatalos nevén a Cseh Köztársaság (csehül Ceská republika vagy röviden Cesko) Közép-Európa állama.
Kelet felől Szlovákiával, északról Lengyelországgal, nyugatról Németországgal és délről Ausztriával határos. A Cseh
Köztársaság alapvetően három történelmi régióra osztható: a történelmi Csehországra
(Cechy, latinul Bohemia), Morvaországra (Morava) és Cseh-Sziléziára
(Ceské Slezsko), amelyek azonban már nagyon régóta együtt fejlődtek. Csehország tehát eredetileg csak az ország
egyik tartománya volt, a történelem folyamán azonban később már az egész országot így nevezték, és az egyszerűség kedvéért
ma is gyakran ezzel a rövidebb névvel jelölik.
A cseh táj nagyon változatos. Peremhegységek (pl.: Sumava, Érchegység, Szudéták), dombságok
(pl.: Cseh-Morva-dombvidék) és medence (Cseh-medence) tagolják. Fő folyói az Elba és a
Moldva (csehül Vltava).
Csehország szárazföldi ország, folyói három különböző tengerbe ömlenek:
-a Balti-tengerbe az Odera mellékfolyói
-az Északi-tengerbe az Elba, a Moldva és mellékfolyóik
-a Fekete-tengerbe a Morva és mellékfolyói
Csehország éghajlata kontinentális. Az évi középhőmérséklet 8 C fok. Februári középhőmérséklet 0,5 C fok,
a júniusi 18,6 C fok, míg a júliusi 20 C fok.
Prágában az évi csapadékmennyiség 508 mm.
A mai Csehország területén, már az őskorban is éltek - bár jóval kevesebben, mint a délebbi melegebb vidékeken - ám szép
számú lelet került elő, főleg Morvaország területéről. A Római Birodalom határa a Dunánál volt, így különösebb hatása nem
volt a területre. Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek. A 8. század végére alakult ki
egy újabb hatalom a térségben, a Morva Fejedelemség (Nagymorva Birodalom), amely a mai Morvaország területén
helyezkedett el. Ekkor kezdődött meg a kereszténység terjedése Morvaországban, amelyben nagy szerepe volt a keletről
érkező, szláv nyelveket is beszélő Cirillnek és Metódnak. Ezzel párhuzamosan, 880 körül kezdett kialakulni
a Cseh Fejedelemség. A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347-1378, (IV. Károly német-római császárt)
tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe. Új közigazgatást szervezett, prágai érsekséget hozott létre és
megalapította a prágai Károly Egyetemet, Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális
központjává vált. Csehország a 15. századtól kezdve a Habsburg birodalom része lett. A harmincéves háború és a
napóleoni háborúk fontos csatáit vívták területén. A 19. században a cseh nemzeti mozgalom megerősödött, de ugyanakkor
Prága a német kultúra igen jelentős központja volt.
A független Csehszlovák Köztársaságot 1918-ban alapították, miután az első világháborúban összeomlott az Osztrák-Magyar
Monarchia. Az új állam részei Csehország, Morvaország, Szilézia, Szlovákia és Kárpátalja voltak. Mivel nem biztosítottak
semmiféle területi politikai autonómiát a kisebbségeknek, erőteljes támogatói lettek minden törekvésnek, amelynek
Csehszlovákia felbomlasztása volt a célja. Az államot átnevezték "Cseh-Szlovákiára".
1938 októberében a náci csapatok elfoglalták Sudetenlandot, Nagy-Britannia és Franciaország jóváhagyásával, a hírhedt
Müncheni Egyezmény keretein belül. 1939 márciusában Németország elfoglalta Bohémiát és Moráviát, és létrehozta ott az
úgynevezett Cseh-Morva Protektorátust. Szlovákia különvált, Kárpátalja Kárpátukrán Köztársaság néven 1939. március 15-én
kikiáltotta függetlenségét és saját jogán csatlakozott a hitleri koalícióhoz. A megszállás 1945. május 9-én ért véget a
szovjet és amerikai csapatok érkeztével és a prágai felkeléssel. A II. Világháború után, 1945-ben Csehszlovákiát ismét
létrehozták. 1945-46-ban csaknem az egész csehszlovákiai német kisebbséget, kb. 2,7 millió embert, kitelepítettek
Németországba és Ausztriába. A magyarokkal szemben teljesen hasonló bánásmód érvényesült. Az intézkedések jogi alapja az
úgynevezett Benes-dekrétumok volt, amelyek máig érvényesek, és terhelik egyfelől Csehország és Németország, másfelől
Szlovákia és Magyarország viszonyát. Kárpátalja nem tért vissza csehszlovák uralom alá, hanem az Ukrán Szovjet Szocialista
Köztársaság része lett 1946-ban, mint annak Kárpátontúli Területe.
Csehszlovákia nehéz körülmények között próbálta eljátszani a kelet és nyugat közötti híd szerepét. Gyorsan nőtt a
Csehszlovák Kommunista Párt népszerűsége, 1946-os választásokon a szavazatok 38%-ával a kommunistáké lett a legnagyobb
párt a csehszlovák parlamentben. 1948 februárjában - amit a kommunisták forradalomnak, az antikommunisták hatalomátvételnek
neveznek - a kommunista Népi Milícia átvette az ellenőrzést és új, tisztán kommunistákból álló kormány alakult. A következő
negyvenegy évben Csehszlovákia kommunista ország volt, bevezették a tervgazdaságot. A '60-as években Csehszlovákia a
mérsékelt liberalizmust élvezte a reformista főtitkár, Alexander Dubcek irányítása alatt. De ez a rövid periódust
megállította az 1968-as Varsói Szerződés, amit Románia kivételével minden kommunista országnak alá kellett írnia. Dubceket
az ortodox Gustav Husak váltotta fel 1969-ben és az ország teljesen a Szovjetunió befolyása alá került. Az 1950-70-es
években a gazdaság nőtt, de már problémákba ütközött az 1980-as években. 1989-ig a politikai vezető réteg visszatért az
elnyomás politikájához, minden rendelkezésére álló eszközzel kényszerítette ki a lakosság passzivitását.
1989 novemberében a békés bársonyos forradalomban Csehszlovákia visszatért a demokráciához, a népszerű Vaclav Havel lett
az ország miniszterelnöke. A szlovák nemzeti törekvések egyre erősödtek 1993. január 1-jéig, amikor békésen különvált
Csehország és Szlovákia. Csehország nagy gazdasági fejlődésnek indult és napjainkra elérték azt, hogy a cseh főváros,
Prága legyen Közép-Európa egyik legnagyobb pénzügyi központja, valamint leglátogatottabb városa. A Cseh Köztársaság
a NATO-hoz 1999. március 12-én, az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén csatlakozott.
Csehország államformája parlamentáris köztársaság, államfőjét a parlament - két Házból áll - választja meg,
hivatali ideje 5 év.
Lakossága 10 474 607 (2009), megoszlása: 75% városi és 25% vidéki népesség. Hivatalos nyelve a cseh, de
Dél-Csehországban beszélik a szlovák nyelvet is. Etnikai összetétele: csehek 94%; szlovákok 2%; lengyel, német, morva,
magyar, roma és más nemzet összesen 4%.
Vallási megoszlás: római katolikus 39%, protestáns 3%, ortodox 3%, huszita 3%, felekezeten kívüli: 40%, egyéb 10%. Az
országban 7000 buddhista és 3700 muzulmán él. Európa legateistább országai közé sorolják.
Egyik legfontosabb vallási nap a július 5., Szent Cirill és Metód napja.
Az ország 14 kerületre (kraj) van osztva, a főváros (Prága) egy önálló kerületet képvisel a 14-ből.
Közlekedési hálózata meglehetősen fejlett, a 127 000 km hosszú közúthálózatból az autópályák hossza
meghaladja az 1000 km-t. Az autópályákon és gyorsforgalmi utakon a személygépjárműveknek (éves, havi vagy
heti) úthasználati díjat kell fizetni.
4 repülőtér (Prága, Brno, Ostrava és Karlovy Vary) található az országban, belföldi járatok is üzemelnek.
A vasúthálózat rendkívül kiterjedt (állami tulajdonban van), még a legtöbb kistelepülés is elérhető vonattal.
A cseh állami vasúttársaság egyúttal az ország legnagyobb munkáltatója.
A kontinentális éghajlata kedvez a búza, kukorica, cukorrépa, sörárpa, burgonya, komló termesztésére. Tenyésztett állatok
a juh és a szarvasmarha.
Ipara kapcsolódik bányászati termékei (feketekőszén, barnakőszén, kőolaj, földgáz, grafit, magnezit, kaolin, vas, réz és
urán) feldolgozásához. Vaskohászat, gépgyártás, textilipar, bőripar, fa,- és papíripar, porcelán, - üveg,- és kerámiaipar
a jelentősebb iparágak.
A tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával. Az almás rétes közkedvelt.
Legkedveltebb húsok: a sertéshús (vepr), a marhahús (hovezí maso), a borjú (telecí maso), a csirke
(kure), a liba (hus) és a kacsa (kachna). A halételek jobbára a pisztráng (pstruh) és a ponty
(kapr).
A másik nemzeti jellegzetesség a sör. Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és
ebben a csehek világelsők.
Művészeti ágak közül az irodalom (Husz János, Comenius, Jaroslav Hasek, Bohumil Hrabal, Vaclav Havel) a zene-
(Bedrich Smetana, Antonin Dvorák, Gustav Mahler) és a filmművészet (Milos Forman, Jiri Menzel) terén alkottak
maradandót Csehország szülöttei.
A sportban kimagasló a jégkorong és a labdarúgás, nemzeti és nemzetközi szinten is. Világhírű jégkorong
játékosok játszanak az NHL-ben és cseh futballjátékosok rúgják vagy kapják el a "bőrt" a világ elismert
focicsapataiban.
"...és jól jegyezd meg fiacskám, az élet, ha kicsit is jól jön ki a lépés, annyira, de annyira gyönyörű..."
Bohumil Hrabal: Őfelsége pincére voltam
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
