Piran

Piran (olaszul Pirano) kikötőváros és közigazgatási központ (járás) Szlovénia délnyugati részén az Adrián, Kopertől 10 km-re nyugatra. A Piran-félsziget csúcsán, a Piran-öbölben található. A legmagasabb pontja, Baretovec pri Padni, 289 m magas.
Az egyike a szlovén Isztria három legnagyobb városának (Izola, Koper és Piran). A város leginkább egy hatalmas szabadtéri múzeumhoz hasonlítható, turisztikai látványosság. A középkori építészet és a gazdag kulturális örökség a Velencei Köztársaság, később az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága, erősen befolyásolta a várost. Ezért is különbözik annyira Szlovénia belső részeitől. Szűk utcái és mediterrán stílusú házai adják különleges báját.
A közigazgatás kétnyelvű (szlovén és olasz).
A turizmus és a halászat a fő bevételi forrás. Repülőtérrel és jachtkikötővel (Marina) rendelkezik.
Piran nedves szubtrópusi éghajlattal rendelkezik, meleg nyarak és hideg csapadékos tél jellemzi. A hó ritka (általában 3 nap évente, majdnem mindig nyomokban), 22 nap évente 30 C vagy annál magasabb, 4 nap évente nem haladja meg a 0 C-ot, főleg télen. Az éghajlatra a gyakori esőzések jellemzők.
Piran városfalait a török hódítások idején kezdték építeni, az utána következő történelmi korok rendre hozzátették építészeti jellegzetességüket, közkedvelt látnivaló. A város közepén a Tartini téren található, Giuseppe Tartini (zeneszerző és hegedűművész) szobra, a városháza, a Benecanka -az oroszlánkonzolos erkélyű ház vagy másik nevén, a Velencei-ház, a Szent Péter Kápolna és Tartini szülőháza. A város feletti dombon a Szent György templom található, melyet a város védőszentjéről neveztek el. Említést érdemel még a Szent Ferenc templom és kolostor, melyben Celesti, Tintoretto, Lazzarini és az ifjabb Palma által festett képek találhatók.
Piran partszakasza inkább köves, de a strandolásra vágyóknak ott van a szomszédos Fiesa is, mely tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével a partvidék legszebb része.