Franciaország
hivatalosan a Francia Köztársaság (franciául la France vagy République francaise) egy független ország,
egységes elnöki köztársaság. Legfőbb eszméi az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (franciául: La Déclaration des
droits de l'Homme et du citoyen), a francia forradalom egyik alapvető dokumentumában vannak összefoglalva. Központi
területe Nyugat-Európában helyezkedik el, de világszerte rendelkezik megyékkel és területekkel. A központi rész a
Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Ezt a
territóriumot hatszögletű alakja miatt a franciák gyakran emlegetik l'Hexagone (magyarul a hatszög) néven.
Az ország 7 nagy tájegységre bontható, és ezeket tovább osztva összesen 22 közigazgatási régióra, amelyek
lényegében lefedik a történelmi és turisztikai tájegységeket.
- Ile-de-France: Párizs, Versailles;
- Észak-Franciaország: Nord-Pas-Calais, Picardie, Felső-Normandia
- Északkelet-Franciaország: Elzász, Lotaringia, Champagne-Ardennek, Franche-Comté;
- Nyugat-Franciaország: Alsó-Normandia, Bretagne, Pays de la Loire
- Közép-Franciaország : Centre (Loire völgye), Burgundia, Auvergne, Limousin, Poitou-Charentes;
- Délnyugat-Franciaország: Aquitaine, Midi-Pyrénées;
- Dél-Franciaország: Rhône-Alpes, Languedoc-Rousillon, PACA (Provence-Alpes-Côte d'Azur) és Korzika
Franciaország rendelkezik pár tengeren túli régióval is: Guadeloupe, Martinique, Francia Guyana, Réunion, Mayotte.
Illetve pár tengeren túli területtel: Francia Polinézia (Tahiti), Új Kaledónia, Saint Pierre és Miquelon, Wallis és
Futuna
Szomszédjai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Andorra, Spanyolország és Monaco - a független állam,
amely mégis erős szálakkal kötődik Franciaországhoz. Tengerentúli függőségein keresztül határos Brazíliával, Suriname-mel
és a Holland Antillákkal. Franciaországot és Nagy-Britanniát a La Manche-csatorna alatt futó Csalagút köti
össze. Franciaország a legnagyobb területű nyugat-európai ország és a második legnagyobb kizárólagos gazdasági övezettel
rendelkezik -mely több mint 11 millió négyzetkilométer területű- és a forrástól függően a világ ötödik vagy hatodik
legnagyobb gazdaságával rendelkezik. A roppant fejlett mezőgazdaság nagy jelentőségű, a legértékesebb szántóföld
területek: Flandria, a Párizsi-, Loire- és a Garonne-medence, amely területeken elsősorban búzát termesztenek. Nagy
jelentősége pedig abban áll, hogy Franciaország Európa legjelentősebb búzaexportőre, de exportál árpát, zabot, kukoricát
és rozsot is. A klíma viszonyok lehetőséget biztosítanak még, a gyümölcs, és a szőlő termelésére is. A legismertebb
francia borokat Champagne, a Loire és Garonne völgye adja. Az állattenyésztés a csapadékos partvidékeken és a magasabb
hegyekben a legfejlettebb. Az ipar a vezető ágazat, amelyen belül kiemelt fontossággal bír a gép- és járműgyártás
(gépkocsi, repülőgép, vasúti járművek gyártása), a texil-, bőr- és vegyipar, mely ágazatok leginkább a Párizsi-medencében,
az északi megyékben, Lotaringiában, valamint Lyon és Marseille vidékén összpontosul. A tengeri kereskedelmi flotta
világviszonylatban a 9. helyen áll; a legjelentősebb kikötők: Marseille, Le Havre, Bordeaux, Calais.
A nemzetközi politikában jelentős szerepet vállal. Alapító tagja az Európai Uniónak és az ENSZ-nek és Biztonsági
Tanácsának, tagja a Frankofóniának, a G8-nak, az OECD-nek, a NATO-nak és a Latin Uniónak. Franciaország 1966-tól
2009-ig nem volt tagja a NATO katonai szervezetének. Az ország nukleáris fegyverekkel is rendelkezik.
A mai Franciaország már a középső őskőkorszak idején bizonyítottan lakott terület volt. Viharos politikai történelme
mintegy 1200 évre nyúlik vissza. Gallok, Frankok és a két nagy dinasztia a Karolingok és a Capetingek
területszerző-területvédő háborúskodásai vagy a belső elégedetlenség miatti forradalmak teszik ki a francia történelem
1200 évét. A Karolingok, Nagy Károly leszármazottai, akik 987-ig uralkodtak, majd a Capetingek következnek 1328-ig, és
utánuk a szintén tőlük származó Bourbonok és Valois-k uralkodtak, egészen 1848-ig a Francia Királyság végső megdöntéséig.
A hosszú XIX. században hol köztársaság, hol császárság az államforma, népfelkelések és államcsínyek követték egymást.
A XX. század szintén nem kímélte a viharos francia történelmet, mind a két világháborúból győztesként kerültek ki, de
nem veszteségek nélkül. A háború után a "negyedik köztársaság", majd 1958-tól máig, az "ötödik köztársaság" következetett,
mindkettő Charles de Gaulle vezetésével az ő nevéhez fűződő reformokkal és új alkotmánnyal.
A "Szabadság, egyenlőség, testvériség" (franciául "Liberté, Égalité, Fraternité') - Franciaország nemzeti
mottója, ami a francia forradalom jelmondatából származik -, a mai napig meghatározó állítás napjaink büszke francia
nemzedékének szívében is...
|