Adriai-tenger
Franciaország
Bretagne (Brittany)
Görögország
Horvátország
Karib-térség
Olaszország
Spanyolország
Svédország
Szlovénia
Törökország
Tanfolyamtúrák
Oktatás
Holdnaptár
Főoldal
Hírek-Akciók 
Üdülés
Élményhajózás
Egyedi ajánlatkérés
Online szállásfoglalás
Online utasbiztosítás
     
 
Franciaország
Hajóbérlés  

Bretagne (Brittany)

     
 

Franciaország
hivatalosan a Francia Köztársaság (franciául la France vagy République francaise) egy független ország, egységes elnöki köztársaság. Legfőbb eszméi az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (franciául: La Déclaration des droits de l'Homme et du citoyen), a francia forradalom egyik alapvető dokumentumában vannak összefoglalva. Központi területe Nyugat-Európában helyezkedik el, de világszerte rendelkezik megyékkel és területekkel. A központi rész a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Ezt a territóriumot hatszögletű alakja miatt a franciák gyakran emlegetik l'Hexagone (magyarul a hatszög) néven.
Az ország 7 nagy tájegységre bontható, és ezeket tovább osztva összesen 22 közigazgatási régióra, amelyek lényegében lefedik a történelmi és turisztikai tájegységeket.

  • Ile-de-France: Párizs, Versailles;
  • Észak-Franciaország: Nord-Pas-Calais, Picardie, Felső-Normandia
  • Északkelet-Franciaország: Elzász, Lotaringia, Champagne-Ardennek, Franche-Comté;
  • Nyugat-Franciaország: Alsó-Normandia, Bretagne, Pays de la Loire
  • Közép-Franciaország : Centre (Loire völgye), Burgundia, Auvergne, Limousin, Poitou-Charentes;
  • Délnyugat-Franciaország: Aquitaine, Midi-Pyrénées;
  • Dél-Franciaország: Rhône-Alpes, Languedoc-Rousillon, PACA (Provence-Alpes-Côte d'Azur) és Korzika



Franciaország rendelkezik pár tengeren túli régióval is: Guadeloupe, Martinique, Francia Guyana, Réunion, Mayotte.
Illetve pár tengeren túli területtel: Francia Polinézia (Tahiti), Új Kaledónia, Saint Pierre és Miquelon, Wallis és Futuna

Szomszédjai Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Andorra, Spanyolország és Monaco - a független állam, amely mégis erős szálakkal kötődik Franciaországhoz. Tengerentúli függőségein keresztül határos Brazíliával, Suriname-mel és a Holland Antillákkal. Franciaországot és Nagy-Britanniát a La Manche-csatorna alatt futó Csalagút köti össze. Franciaország a legnagyobb területű nyugat-európai ország és a második legnagyobb kizárólagos gazdasági övezettel rendelkezik -mely több mint 11 millió négyzetkilométer területű- és a forrástól függően a világ ötödik vagy hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkezik. A roppant fejlett mezőgazdaság nagy jelentőségű, a legértékesebb szántóföld területek: Flandria, a Párizsi-, Loire- és a Garonne-medence, amely területeken elsősorban búzát termesztenek. Nagy jelentősége pedig abban áll, hogy Franciaország Európa legjelentősebb búzaexportőre, de exportál árpát, zabot, kukoricát és rozsot is. A klíma viszonyok lehetőséget biztosítanak még, a gyümölcs, és a szőlő termelésére is. A legismertebb francia borokat Champagne, a Loire és Garonne völgye adja. Az állattenyésztés a csapadékos partvidékeken és a magasabb hegyekben a legfejlettebb. Az ipar a vezető ágazat, amelyen belül kiemelt fontossággal bír a gép- és járműgyártás (gépkocsi, repülőgép, vasúti járművek gyártása), a texil-, bőr- és vegyipar, mely ágazatok leginkább a Párizsi-medencében, az északi megyékben, Lotaringiában, valamint Lyon és Marseille vidékén összpontosul. A tengeri kereskedelmi flotta világviszonylatban a 9. helyen áll; a legjelentősebb kikötők: Marseille, Le Havre, Bordeaux, Calais.
A nemzetközi politikában jelentős szerepet vállal. Alapító tagja az Európai Uniónak és az ENSZ-nek és Biztonsági Tanácsának, tagja a Frankofóniának, a G8-nak, az OECD-nek, a NATO-nak és a Latin Uniónak. Franciaország 1966-tól 2009-ig nem volt tagja a NATO katonai szervezetének. Az ország nukleáris fegyverekkel is rendelkezik.

A mai Franciaország már a középső őskőkorszak idején bizonyítottan lakott terület volt. Viharos politikai történelme mintegy 1200 évre nyúlik vissza. Gallok, Frankok és a két nagy dinasztia a Karolingok és a Capetingek területszerző-területvédő háborúskodásai vagy a belső elégedetlenség miatti forradalmak teszik ki a francia történelem 1200 évét. A Karolingok, Nagy Károly leszármazottai, akik 987-ig uralkodtak, majd a Capetingek következnek 1328-ig, és utánuk a szintén tőlük származó Bourbonok és Valois-k uralkodtak, egészen 1848-ig a Francia Királyság végső megdöntéséig. A hosszú XIX. században hol köztársaság, hol császárság az államforma, népfelkelések és államcsínyek követték egymást. A XX. század szintén nem kímélte a viharos francia történelmet, mind a két világháborúból győztesként kerültek ki, de nem veszteségek nélkül. A háború után a "negyedik köztársaság", majd 1958-tól máig, az "ötödik köztársaság" következetett, mindkettő Charles de Gaulle vezetésével az ő nevéhez fűződő reformokkal és új alkotmánnyal.
A "Szabadság, egyenlőség, testvériség" (franciául "Liberté, Égalité, Fraternité') - Franciaország nemzeti mottója, ami a francia forradalom jelmondatából származik -, a mai napig meghatározó állítás napjaink büszke francia nemzedékének szívében is...

 
 
 Iroda: 1012-Budapest, Lovas út 19. (térkép)   -  Email: info@windguru.hu  -  Tel: +36/1/450-0072  -  Fax: +36/1/450-0075  -  WebDesign by ESS