Adriai-tenger
Franciaország
Görögország
Horvátország
Karib-térség
Olaszország
Spanyolország
Svédország
Szlovénia
Törökország
Vitorlás szezon Törökország
Kikötési- kikötői- és hasznos információk
Nyugat-Lycian (Lükia) partvidék
Kelet-Lycian (Lükia) partvidék
Tanfolyamtúrák
Oktatás
Holdnaptár
Főoldal
Hírek-Akciók 
Üdülés
Élményhajózás
Egyedi ajánlatkérés
Online szállásfoglalás
Online utasbiztosítás
     
 
Törökország
Hajóbérlés  

Kelet-Lycian (Lükia) partvidék

Kikötési- kikötői- és hasznos információk

Nyugat-Lycian (Lükia) partvidék

Vitorlás szezon Törökország

 

Törökország
(törökül: Türkiye Cumhuriyeti) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában (3%), nagyobbik részben Ázsia (97%) délnyugati részén fekszik. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger között elhelyezkedő Anatóliai-félsziget alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia, és Örményország, keletről Irán, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja. Fővárosa Ankara, de legnagyobb városa Isztambul. Területe 780.580 km2, lakossága 73.193.000 fő (2002).
Az országot az európai és török geográfusok más-más szempontok szerint osztják különböző tájegységekre. Az európai felfogás az alábbi egységekre tagolja az országot:

-Nyugat-Anatólia és a Márvány-tenger partvidéke
-Pontuszi-hegyvidék
-Anatóliai-fennsík
-Toros-hegyvidék
-Kelet-Anatólia (Örmény-magasföld)
-Délkelet-Anatólia

A Kis-Ázsiai félsziget egy központi fennsíkból és keskeny tengerparti síkságokból áll, északon a Pontuszi, délen a Toros-hegylánc határolja. Keleten is hegyvidék található, Törökország legmagasabb pontjával, Ararát hegy (5165 m). Itt ered az Eufrátesz (1263 km), a Tigris (1862 km) és az Araksz folyó (955 km), és itt terül el a Van-tó (9755 km2). Anatólia területén körülbelül 50 nagyobb és 200 kisebb tó található összesen 9423 km2-en. Az ország területének 80%-a 500 méternél magasabban fekszik a tengerszint felett, partvonala 8372 km hosszú, határain belül 15 sziget, és két tengerszoros van, a Boszporusz és a Dardanellák.
Törökországban Anatólia geológiai sajátosságai miatt előfordulnak erős földrengések.

Törökország demokratikus, szekuláris, az alkotmánya szerint magát nemzetállamként meghatározó ország (bár élnek más kisebbségek is az ország területén). 1923. október 29. óta köztársaság. A Törökország (Türkiye) nevet hivatalosan az 1921-ben készült első török alkotmányban rögzítették először.

A türk szó régi jelentése: erős. A Törökországot jelölő Türkiye összetétel -iye ragja arab eredetű (jelentése: tulajdonos vagy valamihez kapcsolódó).
A Törökország szó alapját képező török melléknév/főnév valószínűleg a göktürk vagy köktürk ("törökök gyökere") népcsoport türük szavából származik (i. sz. 8. század), mellyel magukat nevezték. A szó talán a tatárjárás környékén kerülhetett át a magyar nyelvbe, majd az ü hang nyíltabbá vált. A türük szó a török nyelvbe türk formában öröklődött tovább.
A lakosság 99,8%-a iszlám vallású. Legtöbbjük a vallás szunnita ágához tartozik, de jelentős az alevi (síita) muszlimok száma is. Kisebb ortodox (görögkeleti), örmény ortodox (monofizita), izraelita, római katolikus és protestáns csoportok is jelen vannak.

A lakosság kb. 80%-a török etnikumú, akik csak az ország hivatalos nyelvét, a törököt beszélik. A legjelentősebb kisebbség a kurdoké, akik az ország népességének körülbelül 17%-át alkotják, főleg az ország keleti területein, valamint a nagyobb városokban élnek. A további népcsoportok közé tartoznak a grúzok, cserkeszek, zazák, azeriek, lázok, szírek, arabok, görögök és örmények.
Kevéssé ismert tény, hogy Törökországban élnek magyar származásúak is. Bolu és Antalya tartományban is van egy-egy Macarköy, azaz "magyar falu". Mardin tartományban pedig a nusaybini magyar muszlimok élnek.

Törökország régióinak éghajlata igen változatos. Az égei- és földközi-tengeri területeken mediterrán éghajlat a jellemző, enyhe, esős telekkel, meleg, száraz nyarakkal. Az átlagos maximum hőmérséklet a nyári hónapokban 33-34 C, télen a hőmérséklet nem süllyed 8-10 C alá. A fekete-tengeri területek csapadékban gazdagok, nedves szubtrópusi éghajlattal.
A hegyvonulatok megakadályozzák a mediterrán éghajlati hatást az anatóliai területeken, így itt kontinentális éghajlat uralkodik. A keleti részeken (Örmény-magasföld) tipikus magashegységi éghajlat a jellemző. Nyugaton (Anatóliai-fennsík), a nyarak melegek, szárazak, az éghajlat száraz sztyepp-jellegű. Május a legcsapadékosabb, július és augusztus a legszárazabb hónap.
Törökországnak jelenleg (2008) 33 nemzeti parkja van, melyek összterülete 877 771 hektár. A török nemzeti parkok egyik jellegzetessége, hogy többségük nem csak természeti, de történelmi kincseket is őriz. Ilyen például Phaselis és Olimpos ókori városok romjai.
Törökországban jelenleg kilenc világörökségi helyszínt tartanak számon, ebből hét kulturális (Isztambul történelmi negyedeit, a divrigi Nagymecsetet és kórházat, Hattusát (a hettiták egykori fővárosát), a Nemrut-hegy szobrait, Xanthos és Letoon ókori városait, Safranbolu házait és Tróját), kettő kulturális/természeti (Kappadókia sziklatemplomai és Pamukkale mészkőképződményei) jellegű.
Ókori történelmének sokszínűsége miatt szerte az országban rengeteg múzeumot találhatunk. Csak Isztambulban harmincnál több van, ezek közül is kiemelkedik a Topkapi palota, az Isztambuli Archeológiai Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Török és Muszlim Művészetek Múzeuma. Ankara ad otthont Atatürk hatalmas emlékművének, Anitkabirnak, valamint az értékes leletekkel zsúfolt Anatóliai Civilizációk Múzeuma is itt található, a híres Régészeti Múzeum-nak Antalya ad helyet. Érdekes lehet még az epheszoszi archeológiai múzeum, a Konyai Mevlana Múzeum és a bodrumi Vízalatti Archeológiai Múzeum is.

A török építészet formavilágának alapjai a nép ősi nomád életmódjára vezethetők vissza. Ezeket a motívumokat is felhasználta a perzsa, görög, római, örmény és bizánci hatásokat mutató szeldzsuk építészet, mely főképpen medreszéiről (iskola), karavánszerájairól (karavánok pihenőhelye) és türbéiről (síremlék) nevezetes. Az oszmán építészet monumentális jellege az impozáns épületek (edirnei Szelim Mecset, isztambuli Kék Mecset), illetve a pompázatos szultáni és főúri palotákon szembetűnő.
Az 1930-as évekre a funkcionalista, eklektikusságot mellőző építészet volt a jellemző, ahogy azt Ankara épületei is jól mutatják.

A török konyhaművészet jól ismert Európában. A török konyhát jelentősen befolyásolta az Oszmán Birodalom sokszínűsége, multikulturális környezete. Az oszmán konyhaművészet egyesítette a birodalom területén élő népek ételeit és elkészítési módszereit. A legnagyobb befolyást a görög és közel-keleti konyha gyakorolta rá, de keveredtek benne az ősi, közép-ázsiai török hagyományok is. A leggyakrabban használt alapanyagok: padlizsán, zöldpaprika, hagyma, lencse, bab, paradicsom, fokhagyma és uborka. A legkedveltebb gyümölcsféleségek közé tartozik a szőlő, az őszibarack, a cseresznye, a sárgadinnye, a füge és a citrom. A törökök kedvelik a magvakat és dióféléket: a pisztáciát, a mogyorót, a mandulát, a földimogyorót, a fenyőmagot, a pörkölt csicseriborsót. A leginkább használt fűszerek a petrezselyem (melynek csak a levelét hasznosítják), a köménymag, a feketebors, a paprika, a menta és a kakukkfű.
A legízletesebb fehér sajtok és joghurtok juhtejből készülnek. Népszerű köret a rizs (pilav) és a bulgur (összetört, főzött majd kiszárított búzakása). Az olívaolaj széleskörűen elterjedt, leginkább Törökország nyugati területein, ahol bőven találhatóak olajfaligetek. Az olívabogyó (zöld, fekete, rózsaszín) kedvelt előétel. A kenyér búzából, árpából és kukoricából készül. Jellegzetesen török kenyér a pide (pita: hosszúkás formájú kenyérféle, különféle töltelékekkel pl. sajt vagy darálthús) és a tandir ekmegi (tandir: szabadtéri, kerek tűzhely, melynek a belső oldalán sütik ki a kenyértésztát). A húsételek közül a kebabok különböző változatai és köfte (fasírtféleség) a leginkább közkedveltek. A török édességek felett sem szabad szemet hunyni, az egyik talán legismertebb a baklava. Az italok közül tipikus török ital az ayran, mely joghurtból, vízből és sóból készül. Étkezés után vagy csak betérvén egy üzletbe is kellemes elfogyasztani egy csésze török feketeteát vagy kávét. Az alkoholos italok közül a törökök nemzeti itala a raki, mely egy 45-50 %-os alkoholtartalmú ánizspálinka.

Törökország az utóbbi időben évről évre egyre népszerűbb turistacélpont. Varázsa abban rejlik, hogy az oda utazó turisták szolgáltatások széles skálájából választhatnak. A tengerpart méltán kapta a riviéra nevet és klímája is egyedülálló a mediterráneumban. Földrajzi adottságait tekintve egyaránt rendelkezik homokos, aprókavicsos, kavicsos, valamint sziklás partokkal, sík területekkel és csodálatos hegyekkel. Főként az úgynevezett "török riviéra", azaz az Égei-tenger és a Földközi-tenger partján, elterülő üdülővárosok és falvak közkedveltek. A nyári szezon itt már április végén elkezdődik és egyes helyeken egészen október végéig tart, a kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően. A leglátogatottabb üdülőváros Antalya, de kedvelt még Alanya, Kemer, Marmaris, a festői szépségű Fethiye, Bodrum és Cesme is. A nyári időszakban az ideutazó nyaralók igen sokfélék (német, kelet-európai, orosz, de az arab turista is egyre több). Antalya külön érdekessége, hogy a várost gyűrűként körülölelő Toros-hegységben télen síelni is lehet, utána pedig fürdeni a tengerben.
A riviéra városain kívül az egyik legnépszerűbb úticél Isztambul. A korábbi fő vonzerőt jelentő bazár mellett, az ország kulturális fővárosa. Itt számos ókori, középkori és újkori látnivaló várja a turistákat. De a látnivalók mellett híres-hírhedt az éjszakai élete is, megannyi szórakozóhellyel, étteremmel és pubbal. Kedvelt célpontok még az ókori görög maradványokat kínáló városok, mint például Trója, Izmir, Efeszosz, Pergamon. A természeti csodáiról híres látnivalók, a világon egyedülálló méretű, hófehér mészkőmedencéiről és gyógyvízéről híres Pamukkale, a Manavgati vízesés, és a Manavgati folyó torkolata, ahol sós és édes vízben egyszerre fürdőzhet, vagy az ország belsejében húzódó,barlang- illetve föld alatti lakásrendszeréről híres Kappadókia is vonzza a látogatókat.
A magyarok számára külön érdekesség lehet II. Rákóczi Ferenc emlékháza Rodostóban, mai nevén Tekirdagban.

Törökország több szempontból is kétarcú. Egyrészt mert két földrészen terül el, de két különböző képet mutat abban a tekintetben is, hogy itt találkozik az iszlám kultúra az európaival és a múlt szokásai a jelen világával. Törökország miközben megtartja saját értékeit, vigyáz a múlt emlékeire is, melyek gazdagok a római- és görög időkből származó örökségben csakúgy, mint az oszmán birodalom hagyatékában is.
Olyan ország ez, ahol percek alatt otthon érezhetjük magukat, mert az itt lakó emberek régen látott "testvérként" üdvözölnek bennünket és szinte mindannyian kedveskednek néhány kedves sutasággal kiejtett magyar szóval is...

 
 
 Iroda: 1012-Budapest, Lovas út 19. (térkép)   -  Email: info@windguru.hu  -  Tel: +36/1/450-0072  -  Fax: +36/1/450-0075  -  WebDesign by ESS