Svédország A Skandináv-félszigeten terül el. Nyugaton Norvégia (a Skandináv-hegység láncai emelkednek, legmagasabb pontja a 2123 m magas Kebnekaise), északkeleten Finnország, délkeleten a Skagerrak- és a Kattegat-szoros, keletről pedig a Balti-tenger és a Botteni-öböl határolja. A hegyvidék kelet felé, a Botteni-öböl irányába haladva fokozatosan alacsonyodik, természeti értékekben különösen gazdag. A déli és délkeleti, mérsékelt éghajlatú, jobb talajviszonyokkal rendelkező sík terület az ország éléskamrája. Északon (Svéd-Lappföldön) a rénszarvastenyésztés jellemző. A hegyvidékeken az erdőgazdálkodás a domináns, a faanyagot a fa-, papír- és bútoripar hasznosítja. A svéd gazdaság cseppet sem egyoldalú, hiszen a bútorgyártástól a járműiparon, a gépiparon, a híradástechnikán, a gyógyszergyártáson és az építőiparon át a csomagolástechnikáig mindenben fogalommá vált, világszínvonalú termékekkel találkozunk (IKEA, Volvo, Scania, SAAB, Gripen, Electrolux, Ericcson, Astra Zeneca, Lindab, TetraPak).
A természet- és környezetvédelem ügyének kezelése állami, sőt nemzetközi téren is figyelemre méltó.
Svédországot a huszadik században a béke és semlegesség jellemezte. Ennek köszönhetően az életszínvonal igen magas, a fejlett gazdasági rendszer széles körű szociális ellátórendszerrel vegyül.
Nem csak a gazdaságban, hanem a kultúrában is óriásit alkottak és alkotnak ma is a svédek! A meseíróktól a film- és színházművészeten át a könnyűzenéig kiemelkedő alkotókat találunk (Selma Lagerlöf és kis hőse Nils Holgersson, Ingmar Bergman, az ABBA).

A Magyarországnál ötször nagyobb Svédországnak hatalmas a vonzereje. A végtelen kiterjedésű fenyőerdők és a tavak ezrei ideális feltételeket biztosítanak a pihenésre. A különleges fekvésű, látnivalókban gazdag történelmi városok - elsősorban Stockholm, de Uppsala, Göteborg, Malmö, Kalmar és még sokan mások is - megérdemlik, hogy nagyon alaposan fedezzük fel őket. Páratlanul gazdag élővilága miatt is érdemes felkeresni. A fókától a jávorszarvasig, a farkastól a medvéig, a lazactól a halászsasig rengeteg olyan állat él itt, amit Magyarországon és környékén nemigen láthatunk. A természet szinte mindenütt házhoz jön: a hatalmas, 450 ezer négyzetkilométeres ország területének több mint felét erdők borítják, közel 40 ezer tó van, keresve is nehéz olyan helyet találni, ahol nem szép a környezet. Svédország meglehetősen ritkán lakott: alig 9 milliónyian élnek ezen a hatalmas területen. Ha úgy akarjuk, akár naphosszat barangolhatunk anélkül, hogy bárki keresztezné az utunkat. Annak is érdemes Svédországba jönnie, aki madárfigyelésre, biciklis ország- vagy természetjárásra, kalandtúrákra, vadvízi evezésekre vagy horgászélményekre vágyik. Északon nyáron a fehér éjszakák, télen pedig a garantáltan havas lejtők hívogatnak.
Nem elhanyagolható szempont, hogy Budapestről minden eddiginél olcsóbban lehet eljutni Svédországba repülővel - érdemes élni a lehetőséggel.
A svéd gasztronómia utóbbi másfél évtizedére a teljes megújulás jellemző. Az éttermi kínálat rövid idő alatt a város egyik legnagyobb nemzetközi vonzerejévé vált, mert tárt kapukkal várja az egész világról érkező hatásokat, és ezeket bátran alkalmazza, átdolgozza.
Mi lehet a magyarázata annak, hogy a szélsőséges természeti adottságokkal rendelkező, Európa perifériáján elhelyezkedő ország ilyen nagyot alkotott? A válasz erre, hogy mindig is gyorsak és rugalmasak voltak a külső hatások befogadásában, s azok saját céljaikra való felhasználásában. Minden téren - akár a gazdaságot, akár a kultúrát nézzük. Kreatív nemzeti kultúrájukat úgy is jellemezhetjük, hogy nagyobb kultúrákból átvett és tehetségesen ötvözött elemekből áll össze. Ennyi lenne a siker titka? Úgy tűnik igen.