A görög vitorlás szezon
A charter szezon Görögországban Április elejétől November végéig tart, a főszezon Július utolsó hetétől
Szeptember első hetéig bezárólag.
A jellemző széljárás tavasszal és ősszel délről-északra, nyáron pedig megfordul, északról-délre (Meltemi)
fúj.
Az útvonal megtervezésénél és a crew összeállításánál (pl. családi vitorlázás) a szélviszonyok figyelembe vétele,
a hullámzás nagysága és a távolság alapján érdemes dönteni.
A jellemző széljárást két tengeri régióra lehet osztani: az Égei-tengerire és a Jón-tengerire.
Az Égei-tengeri szél általában a nyári időszakban fúj, májustól szeptemberig, de különösen jellemző július
és augusztusban. Ezek a szelek stabilan egész nap, de leginkább az esti órákra megerősödnek és előfordul,
hogy kitartóan 2-4 napig fújnak.
Az Égei-tenger északi régiójában ÉK-i, a központi régiójában (Kikládok) É-i, és a Dél-Égei régióban ÉNy-i. A szél
intenzitása a régiótól függ. Az egyik erősebb Meltemi Naxos szigén, a szörfözőket vonzza.
Sok szél fúj az Égei-tengeren a téli időszakban is, teljesítménye 8-9 Bft.
A Jón-tengeri szél általában a nyári szezonban fordul elő, ez az úgynevezett "Maistros" ÉNy-i irányból fúj
(nem minden régióban).
A téli szél a "Sirocco".
vitorlázási területek:
-Jón-térség, (csendes és zöld)
-Dodekanéz, (mérsékelt szél)
-Kikládok, (gyakran szeles)
-Szaróni-szigetek és Argoliszi-öböl (védett), ahol meg tudja tervezni saját, vagy követheti a javasolt útvonalakat
-Szporádok (mérsékelt szél)
Jón-térség vagy Jón-tengeri szigetek (Korfu, Paxos, Lefkas, Meganisi, Kefalonia, Ithaca, Zakynthos)
A Görögországhoz tartozó 7 szigetből álló "füzér" Albánia határától Görögország Ny-i partjai mellett a
Peloponnészosz-félszigetig húzódik. Nyugati fekvésének köszönhetően esősebb koratavasszal, mint Görögország
más részei. A szigetek klímája enyhe és buja növényzetű. A Szaróni-öböl - Athén régió után a második legfontosabb
hajó charter régió a Földközi-tenger keleti részén.
Mivel kevésbé erős szelek uralják, mint más régiókat ideális célpont kevésbé gyakorlott vagy gyermekes családok
részére.
A legjobb charter bázisok: Preveza, Korfu és Lefkas.
Szaróni-szigetek és az Argoliszi-öböl
A Peloponnészosz és Attika által közrezárt vízterület a Szaróni-öböl. Az öbölben található szigetek: Salamis,
Aegina, Angistri és Poros. Hydra és Dokos szigete a Peloponnészoszi félsziget déli részén helyezkednek el, ezért
néha ide sorolják, néha az Argoliszi-öböl részeként említik. A két félsziget a középkorban összefüggő földterület
Morea néven volt ismert, manapság a két félszigetet kettészeli a Korinthoszi-csatorna.
A Szaróni-szigetek a legkedveltebb vitorlás terület Görögországban, Athén közelsége miatt. Rögtön utána következik
az Argoliszi-öböl.
Az Argoliszi-öböl a Peloponnészoszi félsziget keleti partján helyezkedik el, szigetei: Spetses (legnagyobb szigete),
Ipsili, Platia, Tolo.
Kiváló vitorlás terület a családos- és a kevésbé gyakorlott hajósok számára, mert a Peloponnészosz megvédi az öblöt
a kellemetlen nyári Meltemitől. Mégis megbízható tengeri szél fúj, amely mindig szórakoztató vitorlázáshoz segít.
A legjobb oldala azonban az, hogy csendes is. Nincs sok charter vendég a területen, ezért előfordulhat egy kisebb
marinában horgonyozva, hogy az egyetlen lesz a kikötőben.
A terület történelme és ebből adódóan a műemlékei és látnivalói igen változatosak.
(Észak) Szporádok szigetcsoport, Görögország keleti partja mentén. 11 sziget (más hivatkozások szerint 24 sziget)
alkotja, amelyek közül csak 4 lakott: Skiathos, Skopelos, Alonnisos és Skyros. Ezeket a görög szigeteket sűrű növényzet
és változatos domborzat jellemzi. A görögök szerint: Világszerte ismert tény, hogy a legkékebb és legtisztább tenger
itt van. Mindegyik szigetnek sajátos szépsége és varázsa van, és valami egyedit kínál a látogatónak.
Egy természetvédelmi terület létrehozásával, a környezet érintetlensége, és az itt élő veszélyeztetett fajok megóvása
volt a cél. A National Marine Park of Alonissos in the Northern Sporades (NMPANS) a ritka barátfóka (Monachus
Monachus) élőhelye. Mindössze pár száz példányt számlál a világ egyik leginkább veszélyeztetett fókafájának létszáma,
ami egyben az egyik legveszélyeztetettebb tengeri emlős is. Itt él még a közönséges delfin (Delphinus delphis), a
csíkos delfin (Stenella coerruleoalba), és a hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin (Globicephala
melas) is. Fészkelőhelye az ál-cserepesteknősnek (Caretta caretta), melyek hosszú utat tesznek
meg, hogy tojásaikat ezen az érintetlen területen rakják le. A tengerfenéken kiterjedt neptunhínár vagy más néven
neptunfű (Posidonia) rétek lengedeznek, különböző szivacsfajok és a veszélyeztetett vörös korall (Corallium
rubrum) is megtalálható. Számos madárfaj is menedéket talál a parkban, a sziklafészkelő Eleonóra-sólyom, más nevén
kormos sólyom (Falco eleonorae), a világ egyik legritkább sirályaként számon tartott korallsirály (Larus audouinii),
ritka vadvirágok néhány ezek közül csak ezen a területen (endemikus) őshonos.
Az NMPANS két részre van osztva:
-mérsékelten védett (nagyobb A és B zóna) zóna
-különösen védett (kisebb C zóna) zóna.
Az "A" zóna áll Pelagos, Yioura, Piperi, Psathoura és Skantzoura szigetéből, és több kisebb szigetecskéből,
valamint környező vizeikből.
A "B" zóna tartalmazza az egyetlen lakott szigetet Alonnissos-t, a több kisebb sziget és a körülöttük lévő
tengeri területet. Eltekintve a szabályozástól, mely a különleges halászati technikákat tartalmazza, a legtöbb
tevékenység megengedett, ebben a zónában.
A "C" zóna - a Core zóna a NMPANS nagy része erre a területre korlátozódik - az "A" zóna területeivel együtt -
különös tekintettel a lakatlan Piperi sziget és a körülötte elterülő 3 tmf kiterjedésű vízterületre. Ebben az összevont
két zónában minden emberi tevékenység tilos! Kivéve a tudományos kutatás, az is csak különleges engedéllyel. Kizárólagos
védelmi intézkedések meghozatalára is sor került a Yioura szigetén, ahol a vitorlások és a turisták 400 méternél
közelebb nem is mehetnek a parthoz. A többi zónában kevesebb a korlátozás és alapvetően nyitott a turizmus. Kisléptékű
part menti megélhetési halászat megengedett, de tilos bizonyos teherszállító-hajók közlekedése.
Alonissos a legvadabb természeti környezet itt található a szigetcsoportból, az Égei-tenger szigetein itt a
legtisztább a víz. A strandok Alonissoson elképesztően tiszták, homokkal és színes kavicsokkal borítottak és
smaragd-zöld a kristálytiszta víz. Skopelostól keletre fekszik.
Skopelos a legnagyobb sziget a Szporádokon, Skiathos és Alonissos között. Turisták ezreit vonzza minden évben.
Jellegzetes verandás, erkélyes, fehérre meszelt cseréptetős házaival (amelyek nem hasonlítanak a görög területeken
hagyományos építészeti stílushoz) templomaival, szűk sikátoraival és lépcsőivel. Igazi paradicsom a vitorlásoknak,
a számos félreeső idilli öböllel - finom homokkal és kristálytiszta vízzel - melyek sokszor csak a tengerről
megközelíthetőek. A sziget belsejében gyönyörű hegyvidéki falvak találhatók.
Skiathos a leginkább kozmopolita sziget a Szporádokon. Ez a sűrű fenyőerdőkkel borított környezet, hosszú
(teljesen rendezett) homokos strandokkal tarkított. Évente több ezer ide látogató turistát örömmel tölt el. Mivel
nagyon népszerű Skiathos, számos étterem, taverna, bár és éjszakai klub hajnalig tart nyitva.
Skyros egy kicsi, de festői szépségű sziget. Buja zöld táj, fenyvesekkel tarkított túraútvonalak, gyönyörű strandok
és rengeteg látnivaló várja a szigeten.
és
Evia Görögország második legnagyobb szigete, Attika teljes keleti partja mentén. Szélessége 6-50 km között
váltakozik, hossza mintegy 150 km. A sziget északi részén sűrű erdőkkel borított hegyek és síkságok, déli
részén kopár köves táj található. A sziget nagyon vadregényes, változatos. A szárazföld felöli oldal tagoltabb itt
mindig látni a túlpartot, a keleti partot a nyílt tenger mossa. Kedvező fekvése, Athénhoz való közelsége miatt
vonzó célpont. Az átkelés Evia szigetére hídon, csak Halkidánál a sziget fővárosában lehetséges, a sziget északi
és déli részén komp segíti az átkelést.
Kikládok (Kea, Kythnos, Syros, Andros, Tinos, Mykonos, Delos, Serifos-északi, Sifnos-déli, Paros, Antiparos, Naxos,
Milos, Kimolos, Folegandros, Ios, Amorgos, Santorini)
A Kikládok, a hajdan szent Délosz sziget - Apollo és Artemisz szülőhelye - körül (görögül: kyklos) elhelyezkedő,
23 nagyobb és kb. 200 kisebb szigetből álló terület elnevezése Görögország déli részén az Égei-tengerben. Északon
Attika, keleten a Dodekanéz-szigetek, délen Kréta, nyugaton a Peloponnészosz által határolt. A szigeteken hegyek
magasodnak, az északiak anyaga jellemzően mészkő, csillámos agyagpala, gneisz, márvány, a délebbi szigetek vulkanikus
kőzetűek.
Naxos kivételével a szigeteknek nincsen időszakos folyója, az uralkodó éles tengeri szél útját (nyáron a meltemi)
nem akadályozzák fák, a tájat a fehérre meszelt házak, a szélmalmok jellemzik - igazán romantikus úti cél.
Dodekanéz-szigetek, másként Dodekanészosz-szigetcsoport (Rodosz, Kosz, Patmosz, Asztipalea, Kalimnosz,
Karpathosz, Kaszosz, Lerosz, Niszirosz, Szimi, Tilosz, Kastelorizo és még további 40 kisebb sziget)
Kisázsia délnyugati partjánál található, (jelentése: tucatnyi). A chartercégek bázisai általában Kos-on vagy Rodosz-on
találhatók, útvonalunk megválasztásánál vegyük figyelembe az északi szelet.
A régió további bázisai: északra Samos és nyugatra Paros.
Rodosz kivételével, mely kulturálisan Görögországhoz tartozik, földrajzilag Anatóliához, a szigeteket szárazság
jellemzi és kopárnak mondhatók. A lakosság gazdálkodással és szivacs halászattal foglalkozik, de a turizmus is
jelentős iparág.
Főszezonban hajózni
-A leginkább zsúfolt vitorlázási terület Korfu, Lefkas és a Szaroniki-öböl
-A nem elsősorban vitorlázók által látogatott területek közül Mykonos, Ios, Santorini, Kos, Rhodes, Lesbos a legnépszerűbb
-Az Égei-tengeren az erős meltemi nem csak kellemetlen, de elég rizikós a vitorlázók számára
-A hajóbérleti díjak kb. 10%-kal magasabbak(?)
-Több charter járat (repülő) közlekedik a térségbe
-Az összes étterem, múzeum, termálfürdő, stb. nyitva van
A napsütéses órák száma a főszezonban - június 21-én, a nyári napfordulón - 14 óra és 48 perc, ez szeptember 21-én 12 óra
és 9 perc, március 21-én, pedig 5 perccel tovább süt a nap.
Néhány ok, hogy miért érdemes áprilisban, májusban és júniusban hajózni
-Buja, zöld szigetek a tavaszi (márciusi) esőknek köszönhetően. Ez különösen igaz a Kikládok és a Dodekanéz területekre,
melyek a főszezoni szárazság miatt fokozatosan kopárrá válnak. Bár veszít a pompájából, de a Jón-, és Észak-Égei tengeri
szigetek az egész vitorlás szezonban szép zöldek maradnak.
-Olcsóbb hajóbérlet: a főszezon, mely egyben a legdrágább – Július utolsó hetében kezdődik és szeptember első hetéig
tart - Május előtt még olcsóbb.
-Kevesebb charter hajó: ha késő délután érkezünk, még akkor van hely a kikötőben, horgonyzóhelyeken, a tavernák
többsége már nyitva van. A Jón-tengeren a "Maistro" már stabil, megbízható, míg az Égei-tengeren még nem erős a Meltemi.
-Ortodox Húsvét: a legnagyobb vallási ünnep Görögországban, az ortodox keresztények nagyobb pompával (hagyományosan
sok borral és báránysütéssel) ünneplik meg a húsvétot, úgy ahogyan a nyugati keresztények ünneplik a
Karácsonyt - náluk ez a legfontosabb ünnep az évben.
-Egyetlen hátránya a korai szezonnak: a tengerhőmérséklet a fürdőzéshez kellemes szintet májusba éri el (19-21 C),
áprilisban mindössze 16-18 C, ami egy kissé hideg... hacsak nincs skandináv vér az ereinkben. A fokozatos emelkedésnek
köszönhetően június elejére már a 23 C körül alakul a tengerhőmérséklet.
Mindezek figyelembevételével optimális hajózási időszaknak a május utolsó 2 hete és június első két hete közötti
időszakot tartjuk. Ha fürdőzést, búvárkodást tervezünk, fontosak a horgonyzási lehetőségek, akkor egész június ideális.
Néhány ok, hogy miért érdemes szeptemberben és októberben hajózni
-Ismét kevesebb charter hajó és turista: kifejezetten a népszerű Jón-tengeri területeken és Athén környéki területeken
esik drasztikusan a turisták száma szeptember első két hetét követően.
-Még állandó a szél a Jón-tengeren (Maistro) és nem erős a Meltemi az Égei-tengeren.
-Kedvező hajóbérleti díjak: a főszezon, mely egyben a legdrágább szeptember első hetéig tart (néhány cégnél 1 héttel
tovább tart, illetve 1 héttel korábban vége tér) Október elejétől még olcsóbbak a hajók.
-A tenger hőmérséklete kifejezetten meleg, (28-30 C) ideális fürdőzésre, búvárkodásra.
Hátránya: elsősorban a Kikládokon a hosszú és aszályos nyár miatt vízhiánnyal kell számolni, mely a hajók víztartály
felöltését megnehezítheti, esetenként drágíthatja. Az északi Szporádok és Jón-tengeri szigetek még mindig zöldek,
termékenyek, bár nincs annyi szép virág, mint tavasszal.
-Ha júniusban nincs lehetőségünk hajózni, akkor a következő kedvező periódus szeptember első hetei, főként a Kikládokon
vagy a Dodekanéz területeken. A levegő és a tenger hőmérséklet néhány fokkal magasabb, mint Korfun (észak Jón) vagy Athén
(Szaroniki) környékén.
Lehetetlen feladat Görögországban a vitorlázási lehetőségeket kiismerni az 1 vagy 2 hetes bérlések után. A behajózható
vízfelület nagysága miatt érthető, hogy évekbe telne a területek felfedezése, mielőtt bárki is azt állítja, hogy eléggé
ismeri a görög szigeteket. Görögországban több mint 2000 sziget és szigetecske található, amelyből csupán 169
lakott. Minden egyes sziget egyedülálló szépségű és sok öblök csak hajóval megközelíthető.
Ezért mielőtt elindul, készüljön fel! A hajó manőverezése csak az egyik része a görög szigeteknek. A táj igen
változatos, szemet-lelket gyönyörködtető -szigetek, strandok, horgonyzóhelyek, építészeti stílusok, történelmi
látnivalók, kultúra- és az időjárási viszonyok miatt a vitorlázás lehetősége adott.
egy dolog biztos: a vitorlás nyaralás Görögországban... kivételes!
|