Toszkána
Toszkána (olaszul: Toscana) Észak-Olaszország adminisztratív közigazgatási régiója. Nyugaton a Tirrén-tenger irányában helyezkedik el. Északnyugat felé Liguria, északon Emilia-Romagna, keleten Marche és Umbria, délen Lazio határolja. Közigazgatási székhelye: Firenze.
Mivel Toszkána az Appenninek völgyeiben terül el, a hegyvonulat védi az északi szelek elől. Innen ered az Arno és a Tiber is. Uralja a tájat, széles és üde zöld völgyeit, zordon szorosait, sűrű erdeit. Megtalálhatjuk a mediterrán országokra jellemző élővilágot: a szőlőt, az olajfát és a ciprust (az etruszkok szent fáját). A Tirrén part meleg mediterrán klímát ad neki. A magasabb hegyek, a völgyek, amelyek északnyugatról délkeleti irányba metszik, és a domborzat fokozatos emelkedése számos eltérő mikroklímát alkot.

Róma alapítása előtt, a görög kolóniák dél-itáliai fénykora idején indult fejlődésnek az etruszk civilizáció. Ők alapították az első toszkán városokat, és ekkor élte Toszkána első nagy kulturális virágkorát.
A pápa és a császár hosszan tartó vitája idején Toscana másodszor élte meg civilizációjának látványos felemelkedését. Firenze volt legjellemzőbb példája több itáliai város ama fejlődésének, amely a közösségi demokrácia formáitól önpusztító ellenségeskedéseken keresztül, az abszolutista hercegség megteremtéséhez vezetett - Firenze esetében a Mediciekéhez.
A középkor utolsó két évszázada és az azt követő reneszánsz jelentette az itáliai művészet történetének legboldogabb korszakát. Ez volt a legfontosabb toszkán települések városiasodásának ideje. Szélesebb körben falak, városkapuk, új utcák, keresztelőtemplomok, székesegyházak és városházák épültek, miközben a városi életet a politikai és vallási élet kettőssége jellemezte. Később, amikor a gazdagság néhány befolyásos család kezében összpontosult, nemesi magánpaloták és kápolnák épültek. A képzőművészetekben megerősödött a logikus és racionális polgári szemlélet. A reneszánszra jellemző individualizmus leginkább a zsenielméletben nyert kifejezést. Giotto újító festészete, az olasz irodalmi stílus alapjait toszkán nyelven megteremtő Dante Alighieri és Leonardo da Vinci, festő és tudós testesítették meg az emberi sokoldalúság ideáját, melyek utat nyitottak a következő évszázad vívmányainak.

Ezen a tájon így kísérik a természet csodáit a múlt kitörölhetetlen emlékei. Minden szögletében találunk egy-egy csodát, mindegyik kincset tár elénk. Ősi szentélyt, freskót egy templomban, hegyoromra épített kastélyt vagy tornyot. A látogatóra bízzuk, hogy felfedezze magának a számtalan békés, gazdag történelmi múltú, festői helyet, melyek oly széppé varázsolják ezt a tájat, amelyet egyetlen útikönyv sem tudna soha kimeríteni.

Toszkána a borvidékeiről és gasztronómiájáról is nevezetes. A borok közül a leghíresebbek a Chianti vidékéről származók, valamint a Vino Nobile di Montepulciano és a Brunello di Montalcino. A borok alapanyaga a vidék fő szőlőfajtája, a Sangiovese, melynek helyi variánsai ismertek Prugnolo Gentile, illetve Morello di Scansano néven is.

Tengerpartja 330 km-en homokos strandokkal és enyhe klímával csábítja a fürdőzni vágyó vendégek sokaságát, néhány jellegzetes üdülő települése: Marina di Massa, Marina di Pietrasanta, Marina di Cécina, Follónica, Punta Ala, Principina a Mare, illetve kedvelt úti cél még Elba szigete.